2015. június 29., hétfő

Szülinapi zsúr

Hirtelen fel sem fogtam mi történik, sőt, mozdulni sem bírtam. Arra eszméltem fel, hogy a lányok sikonganak körülöttem, majd szorosan átölelnek. A szemem megtelt könnyekkel, de ezúttal nem a szomorúságtól, hanem a boldogságtól. Továbbjutottunk. Benne voltunk a döntőben, ráadásul jobb ellenfelet nem is kaphattunk volna. Bár Deborah mosolya arra utalt, Ő is hasonlóan vélekedik efelől. Mintha a sors azt akarta volna, hogy vele küzdjek és megbosszuljam azt, amit velem tett. Én pedig nem is ellenkeztem ez ellen. Szeretem a sorsot!

XxXxX

A gitáromat már elpakoltam és épp a kabátomat vettem fel, amikor hallottam az ajtót záródni mögöttem. Gyorsan megfordultam és az ördögien mosolygó Deboráhval találtam szemben magam. Kíváncsian kezdtem rá figyelni, hogy mit is akarhat. Nem vártam, hogy megjelenik.
- Be kell valljam, nem voltál rossz - vigyorgott. - De mit is várhatnék Lindsey Murdok kislányától?
A szemem elkerekedett és a kezem ökölbe szorult. Rájött, hogy ki vagyok. Annyi ideig titkoltam, nem akartam, hogy bárki tudjon róla és mégis, pont a patkány jött rá.
- Honnan tudod? - kérdeztem olyan higgadtan, amennyire csak tudtam. - És mióta?
- Be kell valljam, szégyenlem magam, amiért csak a mai napon döbbentem rá erre a tényre - ült le az egyik székre a barna hajú, majd folytatta -, egyébként meg a dalodból.
- A dalomból? - döbbentem meg teljesen.
- Így van. Ez a dal nagyon hasonlított az édesanyád búcsúdalához, amikor anya miatt tönkre ment a karriere... először csak véletlennek vettem, hogy a zene alatta szinte ugyanaz, de aztán belegondoltam. A dalaid nagy többsége, még ha rock is, akkor is hasonlít a stílusában Lindseyére. Emellett pedig láttam a képet, amit a rajongó csinált rólatok. Mint két tojás, főleg a tekintetetek. Aztán, kutattam utánad egy kicsikét, és találtam pár képet, amin anyukáddal sétálsz, olyan tizenkét évesen, és ez volt ami rávezetett. Már akkor is kék hajad volt, még ha csak rövid időre is... de ez kellett ahhoz, hogy felismerjelek Lilian - vigyorgott tovább.
- A nevem Lilly-Rose... - javítottam ki, de egyre jobban lehetett hallani, mennyire dühös vagyok.
- Lilian Rosalynda Grey, ha nem tévedek, még ha anyud úgy is emlegetett.
- És mit akarsz tőlem? - néztem rá villámokat szóró szemekkel.
- Hazudhatnék, de nincs kedvem. Igazából örömmel tölt el, hogy veled mérkőzhetek a döntőben, magával a pop legenda egy szem lányával... és elintézhetjük anyukáink ügyét...
- Ez már nem az Ő ügyük! - szóltam közbe. - Ez most a Te és az én harcom lesz! A Miénk! És megbosszulom a fájdalmakat, amiket nekem okoztál!
Deborah erre szélesen elmosolyodott, majd hangosan felkacagott. Egy filmben éreztem magam, pont egy olyan jelenetben, amikor a főhős mond valami komolyat és a gonosz kiröhögi. Nem volt éppen kellemes, de mit tehettem volna? Vártam, hogy befejezze és azt, hogy válaszolhasson. A nevetésében volt némi gúny, de mégis... gonosz volt.
- Jaj... ez tetszik - kezdte miután megnyugodott - Hát rendben, akkor ez legyen a mi harcunk.
- Deborah! - szóltam rá komolyan. - A többieknek egy szót sem erről...
- Miről? - kérdezte, mintha nem tudná miről beszélek.
- Arról, hogy ki vagyok. Egyenlőre nem akarom, hogy tudják.
- Tudod, más esetben elmondanám, de most... ha legyőzlek büszkébben kiálthatom a mikrofonba, hogy megvertem Lindsey Morduk kislányát - vigyorgott miközben felállt. - Egyenlőre nem mondom el senkinek...
- Remélem is... - feleltem mérgesen.
- Nyugi, bízhatsz bennem - indult meg kifelé, de az ajtóban még visszafordult. - Ja, és Castiel remekül tud csókolni, tudtad?
- Takarodj, te kurva! - üvöltöttem rá.
Deborah erre csak felkacagott, majd egyedül hagyott. Dühösen néztem utána és próbáltam magam lehiggasztani, de nem ment. Tudta a titkom, ráadásul még gúnyt is űzött belőlem. Elegem volt. Elhatároztam, egy életem, egy halálom, legyőzöm Deboráht és nem érdekel mibe kerül. Nem tehet nekem keresztbe... még egyszer nem. Ezekkel a gondolatokkal hagytam el a szobát és sétáltam végig a folyosón.

XxXxX

A verseny után megérkezett a pihenés is, elvégre elkezdődött a téli szünet. Mind e mellett Mirsy születésnapja is elérkezett, pont a verseny után egy nappal. Meg is jegyezte viccesen, ez pont neki lett kitalálva, mint szülinapi ajándék. Én már korán ott voltam, segítettem neki az előkészületekben. Egy órakor érkeztem, de a buli csak hattól kezdődött, ugyanis egy pizsiparti volt. Mirsy azonban kicsit elmaradt a dolgokkal, így megkért, hogy segítsek neki én pedig ezt is tettem. Jobb dolgom úgysem akadt. Épp együtt sétálgattunk a plázában és nasit vásároltunk, amikor a szemem megakadt az egyik lemezbolt kirakatán. Barátnőmet magára hagyva, azonnal odasiettem, hogy meggyőződjem róla, nem vagyok hülye. És valóban jól láttam. A kirakatban egy Lindsey Murdok CD díszelgett az anyám utolsó pár dalával. Elég drágán árulták, arra hivatkozva, hogy már meghalt, így sokat ér az utolsó pár dal, ami rajta van.

- Lilly-Rose? - lépett mellém Mirsy.
- Nézd milyen pofátlanok az emberek... valaki, aki híres eltávozik és máris egy vagyont kérnek azért, amit maga az énekes fillérekért adna - mondtam mérgesen.
- A Lindsey Murdok CD-re gondolsz? - nézett rám a barátnőm.
- Sosem adta drágán a CD-ket... oké, olcsó sem volt, de horribilis árakat sem kért értük. Erre most meghalt és amennyiért megveszem ezt, amin csak nyolc dal van, abból új gitárt vehetnék. Néhány ember akkora tahó, hogy arra nincsenek szavak...
- Milyen lehet vajon a lányának vagy a szeretteinek ezt látni? - kérdezte halkan Mirsy.
- Rémes... legalábbis én úgy gondolom - felelte csöndesen miközben elindultam.
- Várj, te ugye Franciaországból jöttél? - lépett mellém a szőke. - Nem ismerted a kislányát?
- Nem - feleltem gondolkodás nélkül, kicsit durván is.
- Lilly-Rose?
Ekkor eszméltem csak fel, hogy milyen durva is voltam. Nem akartam az lenni, csak a CD ára nagyon nem tetszett és felforrt tőle az agyvizem. Meg persze, amúgy sem volt jobb kedvem és ez sem segített többet. Szomorúan néztem a barátnőmre, aki értetlenül pillantott rám.
- Ne haragudj, csak fáradt vagyok és feszült. Tudod mit? Vásároljunk be, aztán készítsük el a buli helyszénét, hogy mire a többiek jönnek, addigra minden kész legyen - erőltettem magamra egy mosolyt.
- Re...rendben... - dadogott a barátnőm.
Ezután nem igen beszéltünk már, csak haladtunk előre. Nem volt már kedvem beszélgetni, sőt, még a bulitól is elment a kedvem. Ám nem hagyhattam ott a barátnőm, hisz várt engem a bulijára. Úgy döntöttem, inkább egész este csöndben leszek és nem nyitom ki még enni sem a szám. Nem akartam senkit megbántani a modorommal.

XxXxX

- Á, Jennalie, de jó, hogy itt vagy! - nyitott ajtót mosolyogva Mirsy.
- Bocsánat a késésért, rémes a közlekedés errefelé - sóhajtott a zöld hajú.
- Tudom - húzta el a száját Mirsy -, de a lényeg, hogy itt vagy. Ivelisse is késni fog egy picit, de a többiek már itt vannak. Gyere beljebb!
A zöld hajú barátnőm mosolyogva lépett be a szobába, ahol én és Yasmin már javában beszélgettünk. Mirsy szobája egy átlagos hálószoba volt halvány rózsaszín falakkal és fa padlóval. Egy nagy ablaka is volt, ahonnan tökéletes kilátás nyúlt a városra. Én elsősorban ott ültem és bámészkodtam.
- Szia, Jennalie! - köszönt hangosan Yasmin, ahogy a lány belépett.
- Üdv - biccentettem felé.
- Sziasztok - intett mosolyogva.
- Nos, már csak Ivelissere várunk, nélküle pedig nem akarom elkezdeni a programokat, szóval addig valahogy próbáljátok lefoglalni magatokat. Ott a laptopom esetleg, van rajta pár játék, mondjuk a lol...
- LOL? - kiáltott Yasmin, majd rögtön a gép elé vetette magát. - Nem is tudtam, hogy lolozol!
- Nem hangoztattam. Játssz vele nyugodtan, én addig hozok egy kis harapnivalót.
- Okéka - énekelte a kocka, majd játszani kezdett az említett játékkal.
- Ez miről szól pontosan? - ült le mellé Jennalie.
- Harcolni kell. Öten vagytok egy csapatban, és az ellenfélnél is, és az nyer, aki hamarabb elpusztítja a másik tornyát.
Egy mély levegőt vettem, majd elindultam Mirsy után. Úgy igazából semmi kedvem nem volt a lányok mellett lenni, csak úgy. Így meg legalább hasznos voltam és segíthettem Mirsynek. Említett barátnőm épp szendvicseket készített, én pedig mellé álltam és hasznosítottam magam, vele együtt készítettem az ételt. Nem szóltunk egymáshoz, Ő dúdolt, én meg nem akartam beszélni. Vagyis akartam, de nem tudtam, hogy hogyan közöljem vele, amit mondani akarok. Nem akartam előtte leleplezni, hogy mi is bánt őszintén, de tudtam, hogy meg kell magyaráznom neki a viselkedésem. Ráfoghattam volna Deboráhra, de akkor meg magam égetem, mert én emlegettem mindig, hogy ne foglalkozzunk a ribivel. Már szóra nyitottam volna a számat, de barátnőm megelőzött. Igaz, nem kérdezni akart, csak énekelni kezdett. Azt a dalt énekelte, amit utoljára adtunk elő a versenyen. A hangja még mindig nem volt valami jó, de ez Őt nem zavarta - félreértés ne essék, engem sem -, énekelt azzal a hanggal, amivel az Úr megáldotta. Egy idő után én is bekapcsolódtam hozzá és így készítettünk minimum ötven szendvicset. Vajon öten képesek leszünk ezt megenni?
- Mirsy, neked nem ikertesód van? - hagytam abba hirtelen a dalolást és a barátnőm felé pillantottam.
- De igen, Mirella és én ikrek vagyunk. Ő tíz perccel idősebb nálam... a kis galád... Miért kérded? - nézett rám mosolyogva.
- Nem egyszerre kellene ünnepelnetek a születésnapotokat? - biccentettem oldalra a fejem.
- Ja, azon csodálkozol, hogy csak én vagyok itthon és ti? Miri és a barátnői máshol ünnepelnek az ősök pedig ideadták nekem a házat, csak azt kérték, hogy ne tegyem tönkre - kuncogott.
- Máshol? - vontam fel a szemöldököm.
- Igen, Jennalieéknek van egy nyaralójuk innen nyolc órányira. Eredetileg mi lettünk volna ott, de aztán Rosalya és Miri megbeszélték, hogy Ők mennek oda, mert többen lesznek és nagyobb buli lesz mint a mi pizsipartink, így meg a hangos zenével nem nagyon zavarnak senkit. Szóval Ők már tegnap odautaztak, hogy rendet tegyenek és valószínűleg csak holnapután jönnek haza. Legalább lesz idejük kipihenni a másnaposságot - kuncogott. - Egyébként, nálunk is van ám alkohol - kacsintott rám.
- Na ne! - döbbentem le és nyoma sem volt már a korábbi szar hangulatomnak. - Micsoda?
- Majd meglátod, ha eljön az ideje. Addig is segítesz bevinni ezeket a többieknek? - mutatott a hat tál szendvicsre.
- Persze - bólogattam és két tálat a kezembe kaptam.
A szobába visszatérve a "csata" zaja fogadott minket. Yasmin már javában játszott az említett League Of Legends-el, Jennalie pedig kíváncsian figyelte. Amikor mi beléptünk, akkor a játék hangosan közölte, hogy "Pentakill". Fogalmam sem volt mit jelent, de ahogy kocka barátnőm ujjongani kezdett, betudtam annak, hogy jó történt.
- A szerelemnél csak a szét feedelt Katarina erősebb! - nevetett gonoszan Yasmin.
- Vajon mit szólna Armin, ha ezt hallaná? - kérdeztem gúnyosan és közben lepakoltam a szendvicseket az asztalra.
- Mit? Hát egyet értene velem, mert ez az igazság! - bólogatott a kocka és folytatta a játékot.
- Hoztunk szendvicset, ha esetleg ennétek... - mutatott a tálra Mirsy.
- Majd ha befejeztem - jött a válasz Yasmintól.
Én csak megforgattam a szemem, majd elvettem egy nekem tetsző szendvicset és enni kezdtem. Közben Jennalie is elpártolt hozzánk - érthető módon - és így beszélgettünk hárman olyan témákról, amik eszünkbe jutottak. Nos, ezek a témák Amber, Deborah és a tanárok szidásából álltak. Ezért jó egy pizsiparti, mert kibeszélhetünk mindenkit és rájövünk, nem csak mi utáljuk azt az embert.
- Mi a szart csinálsz Annie?! Ne menj már oda, mert megdöglesz! Megdöglöttél? Én megmondtam... - szidta szegény karaktert Yasmin.
- Te kockák gyöngye, csatlakozz már hozzánk - szólt oda neki Jennalie.
- Majd, ezt előbb befejezem! - vágott vissza a barátnőm és folytatta a játékot.
- Ez a csaj valami hihetetlen - ingatta meg a fejét a zöld hajú.
Úgy tíz perc káromkodás és kiabálás után Yasmin duzzogva csatlakozott hozzánk, ugyanis vesztett. Bele se merek gondolni mit csinált volna a géppel, ha nem Mirsy tulajdona. Időközben Ivelisse is megérkezett, így megkezdődött a pizsiparti. Mirsyről azt kell tudni, hogy imádja az efféle partikat, ezért is lett ilyen a szülinapi zsúrja is. Én nem vagyok olyan ember, hogy az ilyeneket élvezzem, bár akkor fel sem tűnt, hogy nem egy szokványos partin vagyok. Talán a társaság miatt is. Egyébként, maga a buli nem hasonlított szülinapi bulira. Nem volt torta, csak rengeteg süti, édesség és chips. A mini hangfalból pedig halkan szólt a pop, vagy éppen a rock muzsika, mi pedig énekeltünk, ha ismertük a szöveget. Olyan hét óra felé elérkezett az idő, hogy átadjuk az ajándékokat. Mirsy leült az ágyára, fejére egy "Sweet Sixteen" feliratú csákót tett és mosolyogva nézett minket. Először Ivelisse lépett elé egy szépen becsomagolt kisebb dobozzal.
- Nos, tudtam, hogy szereted az ékszereket, ami meg csillog még jobban, szóval remélem tetszeni fog - mosolyogva nyújtotta át az ajándékot.
Mirsy széles mosollyal bontotta fel és boldogan felnevetett, amikor meglátta mi van benne. Egy nyaklánc volt - valószínűleg bizsu -, amin egy maci medál volt. Ennek a macinak a testét gyöngyök borították, ráadásul a feje is mozgott. Játéknak is simán elment volna, szóval szerintem ez kettő az egyben ajándék.
- Köszönöm Ivelisse. nagyon szép! - ölelte át egymást a két szőke.
Ezután Jennalie lépett oda, Ő már egy jóval nagyobb dobozzal. Annál már én is kíváncsi lettem, hogy mit tartalmazhat.
- Mivel tudom, hogy szereted a plüssöket, ezért választottam ezt - nyújtotta át a csomagot a zöld hajú.
Szőke barátnőm ezt is mosolyogva fogadta és hasonló reakciója volt, mint az előző ajándéknál. A dobozban egy újszülött mérető rókaplüss volt. Miután ezt is megköszönte, Yasmin lépett oda.
- Nos, nem tudom mennyire fogsz ennek örülni, de remélem téged is annyira elkápráztat, mint engem, amikor megláttam - nyújtott át egy kisebb dobozt.
Mirsy ennek is neki esett, majd nevetve emelt ki négy pólót. Az egyiken nagy betűkkel díszelgett a "Naruto" felirat, a másikon az előbbi fiú állt a csapatával, a harmadikon a fejpántokon lévő szimbólumok voltak - vagy hogy hívják őket -, a negyediken pedig egy piros felhő volt és az "Akatsuki" felirat díszelgett rajta. Mivel nem vagyok nagy híve az animéknek, a mangáknak meg még úgysem, ezért csak bámultam, de nem értettem. A Narutot még úgy ahogy ismerem is, tudom, hogy van benne egy szőke fiú, Ő a főszereplő és a testébe van zárva a tíz farkú görény... vagy mi... Ennyi elég, nem?
Ezután én következtem. Mély levegőt vettem, majd barátnőm elé léptem és felé nyújtottam a csomagot. Barátnőm kíváncsian vette el tőlem.
- Nem nagy dolog, de láttam, hogy mennyire tetszik, ezért vettem meg - feleltem eléggé halkan.
Mirsy megdöbbent, szerintem nem tudhatta mire célzok, így gyorsan át is vette tőlem a dobozt. A szája elé kapta a kezét és hitetlenkedve nézett rám. Az én ajándékom egy kép volt Kenről. Amikor nálunk volt a próbák miatt, még ha azt hitte, hogy nem is, de láttam, hogy folyamatosan azt a képet szemléli. Mindig figyelte, hol kevésbé, hol nagyon is látványosan. Végül elhatároztam, hogy neki ajándékozom. Nekem egy egész albumnyi képem volt Kenről, hisz együtt nőttünk fel, rengeteg a közös kép, így egyel kevesebb nem számít.
- De... de... - dadogott és értetlenül nézett rám.
- Nyugodtan megtarthatod. Beszéltem róla Kennel és Ő sem bánta - mosolyogtam rá kedvesen.
- Köszönöm Lilly-Rose! - sikoltott szinte Mirsy és a nyakamba vetődött.
Nevetve öleltem magamhoz a barátnőm és kedvesen mosolyogtam rá. Hihetetlen volt, hogy mennyire tud örülni pusztán egy képnek. Ekkor tudatosult benne, hogy Ő szerette a barátom... jobban, mint azt gondoltam. Deborah az Ő életét is tönkretette azzal, hogy elküldte tőlünk Kent. Még egy indokom volt pofán rúgni azt a nőszemélyt.
- Köszönöm mindenkinek az ajándékokat, imádom Őket! - ugrált a szőke barátnőm. - Most pedig, ki akar játszani?

XxXxX

- Felelsz, vagy mersz, Lilly-Rose? - nézett rám kíváncsian Ivelisse.
- Felelek... asszem... - dörzsöltem a tarkóm.
Felelsz, vagy mersz, az egyetlen játék, amely egy pizsipartiról sem maradhat ki. Mi ezzel a baj? Nos, vagy úgy megszívatnak, hogy többé az utcára se akarsz kimenni, vagy olyat kérdeznek, amire semmi kedved válaszolni. Nos, ezek általában a "Vallj szerelmet neki" vagy "Csókold meg" esetleg a "Ki tetszik?" feladatokban és kérdésekben merülnek ki. Legalábbis a legtöbb társaságban. Ám itt, egész jó volt eddig az arány, nem volt semmi ehhez hasonló. Jennalienek el kellett énekelnie a "Ringat a víz" főcímdalát miközben a szája tele volt vízzel, Ivelissenek ki kellett mennie az utcára és Gangnam Style-znia kellett, Mirsynek pedig fel kellett hívnia a nővérét és azt kellett tőle kérdeznie, hogy "Behugyoztam, mit tegyek?". Bár, a testvére olyan részeg volt - Mirsy állítása szerint -, hogy fel sem fogta mi van. Yasminnak rappelnie kellett, ami szép szóval, nem az erőssége... Én voltam az első, aki felelt. Előre féltem mi vár rám.
- Szóval Lilly-Rose... együtt vagy most Castiellel? - kérdezte vigyorogva a szöszi.
Naná, hogy én kapok csak ilyen kérdést... nem is én lennék. Mondjuk még mindig jobb, mintha anyámról kérdeztek volna bármit.
- Nem - feleltem egyszerűen, majd forgattam.
- Nem? - kérdeztek vissza egyszerre.
- Nem - feleltem ismét. - Mirsy, felelsz vagy mersz?
- Várj, várj, várj! Miért nem vagytok együtt? - döbbent le a szülinapos.
- Muszáj ezt most? - dünnyögtem.
- Igen - felelték teljesen egyszerre.
- Hát jó... - vettem egy mély levegőt. - Egyszer átmentem hozzá és láttam, hogy Deboráhval csókolózik... azóta nem is keresett... - motyogtam magam elé.
- Ez de köcsög! - kiáltott fel Jennalie, ami meglepő volt, mert tőle nem ezt vártam.
- Mindegy... minden esetre, nem jöttünk össze és azóta nem beszéltünk. Ez van - sóhajtottam.
- De... én nem gondoltam volna ezt Castielről... - döbbent le Mirsy.
- Hisz annyira szeretett téged... be nem állt a szája róla Lysandernek... - motyogta Jennalie.
- Ennek ellenére megtette... válthatnánk témát? - sürgettem Őket.
A lányok egyszerre bólintottak, majd visszatértünk a játékhoz. Nagyjából fél óra múlva meguntuk és mindenki belebújt a neki elkészített ágyába és úgy beszélgettünk. Téma volt minden, szó szerint minden. Még az iskola is szóba került, sajnos.
- Mit szól anyukád ahhoz, hogy bukásra állsz, Yasmin? - nézett Jennalie a kockára.
- Bukni fogsz? - döbbentem le. - Miből?
- Őőő... matek meg asszem francia... - gondolkodott a barátnőm. - Jah, asszem ennyi.
- Hogy bukhatsz ezekből? Hisz olyan okos vagy, ezeket kisujjból vághatnád - értetlenkedtem.
- Hááát... a LOL... meg a Naruto lefoglal... bár most már csak a LOL, a Narutot befejezték sajnos - biggyesztette le a száját.
- Befejezték? - vágott közbe Mirsy. - Mi lett a vége? Sasuke visszament? Naruto Hokage már? Na?
- Igazán érdekes a vége, mert úgy kezdődik, hogy... - kezdett volna bele a kocka, de leintettem.
- Héj, ti komolyan az animével vagytok elfoglalva, amikor Yasmin bukni fog? - értetlenkedtem.
- Ez azért van Lilly-Rose, mert Yasmin az utolsó héten mindent kijavít kettesre, mint mindig... - felelte Ivelisse unottan.
- Mindig kijavítja az utolsó héten? - értetlenkedtem.
- Aha, megvan hozzá az eszem, csak mint mondtam, más jobban érdekel - vont vállat.
- Nem tudok rajtad eligazodni - ingattam a fejem.
- Ha néznél animét és játszanál, akkor értenéd, hogy mi foglal le engem.
- Nem igazán érdekelnek az e fajta dolgok... a véres horrorok jobban lekötnek, mint néhány megrajzolt, nagy szemű kölyök...
- Animéből is van horror... - duzzogott Yasmin.
- Na, de mi lesz a vége a Narutonak? A kilencfarkúval mi lesz? - kiabált Mirsy.
- Á, kilenc farkú? Akkor nem tíz farkú? - vállat vontam. - Majdnem...
- Majd elmondom később Mirsy - intette le a szülinapost.
- Jó... - motyogta maga elé Mirsy, majd ismét elmosolyodott. - Yasmin, hogy állsz a yaoival?
- Szeretem azt is, miért?
- Találtam egy tök jó történetet, majd elküldöm!
- Amúgy fura is lenne, ha nem bírná... hogy tűrné meg Alexy melegségét? - kérdezte Jennalie.
- Alexy meleg? - döbbentem le teljesen.
- Te nem tudtad? - nézett rám Ivelisse.
- Hát nem... - kerekedett el a szemem.
- Hát igen, sok mindenről lemaradtál, amíg nem voltál itt - nevetett Mirsy.
Le voltam hidalva. Álmomban nem gondoltam volna, hogy Alexy a saját neméhez vonzódik. Bár ez sok mindent megmagyaráz... ám a nagy kérdésre ez is csak egy a sok lapáttal. Miért a legjobb fiúk melegek mindig?

XxXxX

Ültem az ágyban és néztem a többieket. Egy óra körül volt az idő, a lányok már mind kidőltek, én azonban nem tudtam aludni. Furán éreztem magam. Sírhatnékom volt, pedig boldog voltam... legalábbis amíg a többiek el nem aludtak. Jennalie a földön aludt egy hálózsákban, ugyanígy Yasmin és Ivelisse is. Én és Mirsy megkaptuk a két ágyat, szóval nekünk kényelmesebb volt... gondolom. Csak nézni tudtam a többieket és mosolyogtam rajtuk. Ők boldogok voltak... nem értettem, hogy én miért nem vagyok.
- Valami baj van Lilly-Rose?
Kíváncsian fordultam oldalra és láttam, hogy Mirsy kissé kómás arccal figyel engem.
- Nem tudok aludni... - feleltem halkan.
- Idegen a hely, rosszul vagy, kényelmetlen az ágy? - faggatott suttogva.
- Nem, csak... nem tudom... lelkileg egy kukának érzem magam - sóhajtottam.
- Húha, mi a baj? - kérdezte a szöszi, miközben mellém ült.
- Nem tudom... olyan fura... szomorú vagyok és sírnék, de nem tudom miért...
- Mi mondtunk valamit?
- Nem csak...
- Ahogy ma megláttad, hogy milyen drágán adják édesanyád CD-jét nagyon felhúztad magad, igaz?
A szemem elkerekedett és döbbenten néztem Mirsyre. Honnan tudta, hogy Lindsey Murdok az anyukám? Ivelisse mondta volna el neki? Vagy Nathaniel? Esetleg Ken? Csak döbbenten tudtam nézni rá.
- Ki... ki mondta? - kérdeztem kíváncsian.
- Nem kellett mondani... láttam - felelte. - Ez a baj?
Nem mondtam semmit, csak magam elé kezdtem figyelni és hagytam, hogy a könnyeim potyogjanak. Talán tényleg ez volt a baj. Hiányzott anya, akárhogy is tagadtam, ráadásul fájt, hogy itt így adják a CD-it, emellett még a Castiel témának is fel kellett jönnie. Több tényező is volt, ami okot adott a sírásra.
- Na, nyugodj meg - ölelt magához Mirsy. - Nincs semmi baj...
- Hiányzik anya... hiányzik Castiel... - szipogtam halkan, hogy a többiek ne keljenek fel.
- Elhiszem... - suttogta.
- Sokan azt hiszik, hogy szerencsés vagyok, amiért Lindsey Murdok volt az anyukám... de nekem Ő olyan volt, mint bárki másnak az anyja...és fáj, hogy nincs itt... - sírdogáltam halkan.
- Tudod, amikor apukám nem látom hosszú ideig, akkor mindig keresek valami olyan tevékenységet, amit együtt csináltunk általában - suttogott Yasmin. - Igaz, ez más, hisz az én apukám él, de így is, nagyon tud hiányozni. Amikor anyuék elváltak, akkor nagyon rossz volt, hisz apa egyik napról a másikra eltűnt az életemből, de igyekeztem nem teljesen letörni. Elkezdtem olyanokat csinálni, amiket együtt... például gépet szereltem. Az otthoni PC-m teljes mértékben az én kezem munkája.
- Yasmin... - suttogtam. - Felkeltettelek? Ne haragudj... - motyogtam.
- Nem aludtam... - vont vállat, majd felém fordult. - Nem alszok el valami könnyen.
- Amikor a nagymamám meghalt, akkor nekem is rossz volt - ült fel hirtelen Jennalie -, de igyekeztem nem elmerülni a gyászban. Nagyon sok időt töltöttem együtt vele, én is és Rosa is, Ő vezetett be minket a viktoriánus divatba... miután meghalt, akkor kezdtem igazán így is öltözködni... igaz, Ő jut róla mindig eszembe és nagyon hiányzik, de mindig eszembe jut, hogy mennyit mosolygott rajtam, amikor felbukkantam egy-egy ilyen ruhadarabba.
- Jennalie... - néztem rá döbbenten.
- Mind tudjuk, hogy ez nehéz neked Lilly-Rose - nézett rám Ivelisse. - Bele sem tudunk gondolni, milyen amikor egy szülő meghal... de mégis, keresd a pozitív oldalt, mert van. Nem vagy egyedül, hisz ott vannak a kereszt szüleid, akik szeretnek, rengeteg barátod van, akikre mindig számíthatsz, köztük mi is. Tudd Lilly-Rose, mi mindig itt leszünk neked, legyen bármi, ránk számíthatsz! Mi vagyunk a Blue Lemonade és egyfajta család - mosolygott kedvesen.
- Lányok... köszönöm... - zokogtam most már hangosan, hisz nem volt kit felkelteni.
A lányok ezután felálltak, mind körülálltak és szorosan átöleltek. Ezzel sikerült is hamar megnyugtatniuk. Talán tényleg igazuk van, és egyfajta család vagyunk.
- Ne mondjátok el senkinek ezt... - néztem rájuk könyörögve.
- A titkod biztonságban - mosolygott Mirsy.
- És hogy a Castieles dolog is megoldódjon, holnap elmész hozzá és megbeszélitek szépen, hogy mi is volt az! - mondta Jennalie.
- Ismered Deboráht, hány embert ejtett már át, és miképp... ki tudja, lehet te lettél az utolsó áldozata...
- Lehet... - suttogtam.
- Na, akkor holnap meglátogatod a vörös démont, ha kell, jól megvered, aztán jobb lesz - mosolygott Yasmin.
- Így van! De most alvás, mert ha karikás szemekkel mész, akkor Castiel még elhiszi, hogy sírsz utána! - utasított Ivelisse.
Erre kicsit kuncognom kellett, de végül is eleget tettem neki. Mosolyogva feküdtem le és hamar jött tis az álom. Az jutott eszembe, hogy mi egy nagy család vagyunk. Sokban hasonlítunk, még ha nem is szerette mindenki a viktoriánus divatot, nem voltunk mind kitűnő tanulók, nem játszottunk és néztünk animét egész álló nap... nem... de másban hasonlítottunk. Mind szerettük egymást, mintha testvérek lennénk és kiállunk a másikért, bármi is legyen. Amikor először találkoztunk, akkor furcsa lányokat láttam bennük, akik a kertészklubban üldögélnek és néha meg kell Őket védeni Ambertől. De az idő ráébresztett, hogy bizony többek annál. Igaz barátok... egyfajta család. Ma már képtelen lennék letagadni Őket, hiába csinálnak hülyeséget. Hisz ilyen a barátság. Erre pedig leginkább egy olyan parti döbbentett rá, amire más esetben el sem mentem volna. De tudjátok mit?
Szeretem a pizsama partikat!


24 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! Minnél előbb hozd a folytit :3

    VálaszTörlés
  2. Na ne!! Te kis nyomi!! Lilly-Rose miért nem tudja normálisan, hogy a Naruto miről szól?!?!?!?! Manga és anime is készült róla. És augusztusban kijön a harmadik évad!! [boldog]Ja és igen ő lesz a Hetedik Hokage és hát Sasukéval ne tom mi lett, de a lánya az nagyon hasonlít Karinra és ő magára. Hinatát szívem szerint megfojtanám!! Ott van Sakura ő tökéletes pár lenne Narutonak. Nagyon sok minden fog majd történni, de már lassan kikészülés szélén vagyok!![Miért írok ilyeneket??? Még valami bocsi, hogy ennyit írtam, de imádom és a tesóm is. (aki huszonnégy éves lesz) SORRY!! De azért jár a keksz és megölelnélek ha lehetne. De sajnos nem tudlak. :'(]

    Na, DE!!
    Ez mi már hogy így megsiratsz?!?!?! Nem vagyok síros fajta, de amit te írsz az valami kész drámai történetet tele fordulatokkal. Ha nekem is ilyenek jutnának eszembe már a könyveim szerepelnének a boltokban!!

    Nagyon köszönöm, hogy tovább írod a történetet, mert mindig megtudsz valamivel lepni. Remélem az a féreg nem idegesít tovább minket. Igazából mikor Lilly-Rose elment Castielhez és látta, hogy Deborah megcsókolta, Én szívem szerint Deborát földre küldtem és Castiel jól felpofoztam a képzeletemben.

    Csak tegnap este tíztől reggel ötig majd délután egytől olvastam amit eddig írtál!!Várom a kövi rész!!!:3 :3 :3
    By: Bella

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a helyzet, hogy amikor írtam a jelenetet nekem is fájt, ugyanis én is imádom a Narutot (főleg az Akatsukit) és így fura volt játszani a tudatlant. Bár a sorozatot még nem néztem végig, de a mangát már kiolvastam, szóval tudom mi lesz benne, csak nem akartam spoilerezni, ha esetleg vannak olyan olvasók, akik szintén szeretik a Narutot, de még nem nézték/olvasták végig, ne így tudják meg. Hogy őszinte legyek, én igazából se Sasukét, se Sakurát nem csípem, és én inkább NarutoxHinata párti vagyok. Vagyis most a Shippuudenben kezdem megkedvelni Sakurát, de a sima Narutóban... mondjuk most is vannak olyan jelenetek, ahol lefejelem az asztalt, amikor Sakura megjelenik. Bocsi, ha ezzel megsértettelek, nem állt szándékomban, ez a személyes véleményem :D

      Ne haragudj, nem akartalak megsiratni (bár azt nem tagadom, hogy sokkal meghatóbbra sikeredett, mint azt este tízkor gondoltam), és hát örülök, ha te így gondolod, de szerintem ez a történet nem akkora durranás, hogy könyvekben is szerepeljen :) Ez egy spontán sztori, a főbb dolgok megvannak a fejemben, a melléklet meg csak úgy jön XD

      Nagyon szívesen, igyekszem is folytatni eme jó - vagy éppen rossz - szokásom. Deboráhval még terveim vannak és annyit elárulok, Ő még az utolsó részekben is meg-meg jelenik majd. Annyira egy köcsög karakter, mindenki utálja, nem hagyhatom csak úgy elmenni egy nyerés vagy vesztés után :D És igazából az a csók jelenet tudod hogy született? Nézegettem a képeimet és találtam egyet, amin Deborah és Castiel csókolózik, a CsJ karakter meg sírva nézni. Hát gondoltam, hogy miért ne, szóval megírtam egy csavart, hogy ez megtörténjen :D

      Wow :O Ennyire elnyerte a tetszésed a történetem? Ennek annyira örülök :) Igyekszem minél hamarabb hozni, már tudom is miről fog szólni ^^

      Üdv: Tori

      Törlés
    2. Bocsika nem akartam!! Csak annyira elragad néha az ihlet, hogy utána csak jön-jön és jön stb. Hinata nekem egy picit irritáló.[NEM AKARTAM ESKÜSZÖM!!! BOCSI A TÖBBIEKNEK IS!!! SORRY!!!]
      Itt vannak a linkek az animéhez; http://indavideo.hu/profile/ahihcU
      http://indavideo.hu/profile/KiruHoshino

      És a mangáknoz. Azért.Azért többes számban írtam, mert sok a manga. Más emberek keze alól kerültek ki és van köztük néhány kedvencem is.:D Mondjuk pont 181. résztől vannak egészen 700 és a fölött; http://naruto-kun.hu/manga/Naruto/181/1

      Igazából kb. hol tartasz a Shippuudenben, mert ha tudom akkor nem szólok a jó részek miatt. XD Vannak filerek(visszaemlékezések) amik több részen át haladva egy idő után uncsik. Például.... Ááá nem mondok Én el semmit. Sakurát Én csak azért szeretem, mert kb. rám hasonlít. XD Sasuke egy önfejű állat aki csak magával foglalkozik. Bár kezdem megkedvelni egy icipicit. Az Akatsukiból csak Deidarát,Tobit és Sasorit szeretem. A többi karakter közül még van pár akit nagyon szeretek. Mint például; Gaara, Temari, Shikamaru[Az egóm miatt hasonlít rám.(Én beképzelt majom:3) és még van több is, de az egy kicsit már sokk lenne. XD

      Igen. :3 Hány éves vagy csak úgy, hogy ki tudjam gondolni jó ötlet-e tegezni? XD Kb. az új részek milyen napokon várhatók?O.o

      Egy kérdés mindenkitől! Melyik részben van ezek a képek? Csak ki akarom vágni a videóból, mert a képek nem olyan élesek mint amilyenre Én szeretném. Előre is köszönöm!!! :D:3;

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku45.png

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku46.png

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku47.png

      Törlés
    3. Jaj, semmi baj, nem sértettél meg vagy ilyesmi, sőt, jót nevettem a kommenteden, mert nem számítottam, hogy bárki is kiemelné a Narutos részt :D De örülök, hogy sikerült valakinek ezzel felhívnom a figyelmét barátnőmön kívül :D Nos, hogy az Ő szavaival éljek: "Te ökrös szekér, még egy ilyen rész, amiben LiRo ilyen tudatlan és agyonvágom egy Rasengannal!" xD És köszi a linkeket, de ismerem Őket, vagy tőlük, vagy épp attól nézem, aki jó minőségben teszi fel :D (Olyan rossz a látásom, hogy muszáj a jobb minőség, mert nem tudom elolvasni mi van >.< )

      Tudom, ott olvastam azt is :D A mangát már befejeztem, majd neki akarok látni a folytatásnak, csak még nem szántam rá magam, mert akkor megint jönne belőlem az állat, hogy "Váá, mikor lesz már folytatás???" :D Szóval várok még egy picit, amíg több rész lesz és akkor legalább lekötöm magam egy darabig, és nem akadok ki annyira :D

      Az animében az 53-54. résznél járok, de nyugodtan spoilerezhetsz, a mangát már kiolvastam, nagy csavarokat már úgysem tudsz lelőni. Ráadásul barátnőm nem képes lakatot tenni a szájára, szóval a főbb halálokat is tudom, nem nagyon tudsz már mivel meglepni :D Én mondjuk szeretem a filereket, van pár kedvencem is :D Ez azért jó, mert ha látok benne valami jót, akkor az meg tud ihletni. Na jó, bevallom, néha már a tapétát marom a helyéről, hogy mikor jön már a lényeg, ami jelenleg az Akatsuki. Kit érdekel Sasuke meg ezek, én Deidarát akarok meg Itachit :D
      Én Hinatát azért szeretem, mert anno kismaki koromban én is olyan idióta voltam, mint Ő, sőt, ha szerelmes vagyok, akkor máig olyan vagyok, mint Ő XD Igaz, nem ájulok el a srác előtt, de nem tudok dadogás nélkül hozzászólni. És nem haragszom, hogy ha neked nem jön be, mint karakter, hisz nem szeretheti mindenki ugyanazt :) Példának okáért, én sem csípem Sakurát, de te igen, szóval vegyük úgy, hogy kvittek vagyunk :D
      Én az egész Akatsukit szeretem :D És vess meg, de hiába ölte meg Hidan Asumát én nem tudok rá haragudni és "megsirattam", amikor Shikamaru elásta XD Valamiért mindig az ilyen barmok "jönnek be nekem" :D De az első kedvencem az Deidara :D Ő olyan aranyos, rajta annyit tudok nevetni. Utána jön Itachi, akit bátyómnak akarok, de sajnos két öcsém van, akik olyanok, mint Naruto meg Sasuke... A harmadik kedvencem meg Hidan, természetesen. Ezután így jönnek: Sasori, Kisame, Tobi/Obito, Zetsu, Kakuzu, Pein, Nagato, Konan... De rajtuk kívül még én is csípem Gaarat, aki olyan antiszociális, mint én (barátnőm szerint). Meg Neji :D

      Csak tizenhét leszek, szóval nem kell csókolom :D De amúgy sem haragudnék a tegezésért, még ha idősebb lennék akkor sem. És az az igazság, hogy jót kérdeztél, nem tudom xD

      És nem tudom megnézni milyen képeket linkeltél, szóval nem tudok neked választ adni, elnézést :P

      Törlés
  3. Nagon jó lett. Minnél elöbb folytasd. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, amint lehet folytatom! :)

      Törlés
  4. Számomra megunhatattlan a történeted! Imádom!

    Én se csípem Sasukét se meg Sakurát se. Olyan ellenszenves és idegesítő mind 2.

    Te is yaoi fan vagy??? 😱

    Nagyon várom a folytatást. Nagyon várom, hogy Debi eltűnjön és minden rendbe jöjjön.
    Nagyon jó vagy! Csak így tovább! Csak kérlek, ne ríkass meg minket ilyen gyakran(az utóbbi részeken majdnem minden sírtam) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy ennyire megragadott a sztorim :) Pedig amikor elkezdtem írni, fogalmam nem volt, hogy mit akarok belőle kihozni xD (mára már tudom)

      Én is csak tűröm Őket, bár vannak pillanatok, amikor úgy érzem, hogy megkedvelem Őket, aztán... mégsem, mert hülye mind a kettő... :P

      Hát igazából is-is. A karakterektől és a történettől függ, mert, ha olyan párosítás van, amiben benne van egy olyan karakter, akivel még én is szívesen összejönnék, akkor irigy vagyok a másik srácra xD Meg nekem fontos, hogy az ilyen történetben jó legyen a fogalmazás. Szóval röviden, szeretem, csak nagyon válogatós vagyok a műfaj terén :)

      Igyekszem minél hamarabb hozni, csak egyenlőre még nem igazán van meg, hogy mit akarok beleírni. Bevallom, ihlet hiányom van :P De magam ismerve, ezen hamar túlesek majd :D És halkan megsúgom, hogy bár Deborah szereplése hamarosan minimálisra csökken, de nem tűnik el :) Tehát még az utolsó részekben is feltűnik majd ;) És ne haragudj, nem akarom ilyen meghatóra, de így jön ki :D Hamarosan azonban jönnek a viccesebb részek, már el is van tervezve egy nyaralás, amit igyekszem minél humorosabbra írni, hogy kompenzáljam ezt a sok szomorúságot :)
      És köszönöm. Bár nem tartom magam olyan jó írónak, de ilyen kommentek olvasásakor mindig nő egy kicsit az önbizalmam :)

      Törlés
    2. Megint Én!!
      Szeretnék véleményt kérni a saját blogomról, mert még csak pár napja írtam az első részt, de kevés kritikát kaptam és szeretném a minden ember véleményét kikérni akik olvassák ezt a blogot. És még a blogírótól is, ha lehet. Nem erőltetem, de jól esnének a kritikák és az ötletek, hogy mivel tudnám még feldobni. Például; a blog hátterét vagy a történetet. Előre is köszönöm!:)

      Még lenne egy picike segítségkérésem, amihez segítek is aki nem tudná.
      Van három kép a Narutoból és szeretném meg tudni melyik részekben találom meg, mert szeretném saját magam összevágni őket.

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku45.png

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku46.png

      file:///D:/K%C3%89PEK/Camera%20Roll/Manga%20%C3%A9s%20Anime/Naruto/NaruSaku47.png

      Ezek lennének azok.
      Csak jelöld ki az egyik adatott majd másold át egy új lap keresőjébe( Fölül. Abban a sávban ahol a weboldal linkje szerepel. Példa rá; http://azotaanapota.blogspot.hu/2015/07/bemutatkozas.html)


      Remélem segíteni tudtam. Ha így se sikerülne valakinek akkor írjon rám e-mailon; //totheva123589@gmail.com//

      A saját blogom linkje; http://azotaanapota.blogspot.hu/2015/07/bemutatkozas.html
      By;Bella

      Törlés
    3. Nálad majd írok kritikát :)
      És a képeket továbbra sem engedi megnyitni, hiába csinálok bármit :/

      Törlés
  5. Imádom!!! Csak két napja olvasom es mar vegeztem, remélem minnél hamarabb jön a folyti! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik ^^ Igyekszem minél hamarabb folytatni :)

      Törlés
  6. Hah. Narutoooo??? LoL?????
    Yasmin (ha élne) a lelkitársam.
    És... PENTAKILL???????? *O* >.<
    .
    Sajnálom kocka vagyok. És animefan...
    Bírom a blogod. m(–_–')m
    (De Lily-Roset megutáltam.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nos, minden lányt a saját személyiségemből kreáltam. Mindenki kapott valamit tőlem. Lilly-Rose a pofázós, soha fel nem adó, Ivelisse a komoly, Mirsy a mókás és gyerekes, Jennalie a nyugodt és Yasmin a kocka és anime fan oldalam kapta.
      Semmi gond, örülök ha tetszett. Amúgy az a jelenet csak úgy jött, hogy befejeztem a Naruto egyik részét, vállat vontam és beleírtam. Lilly-Rose meg olyan lett, mint barátnőm anno harmadikban, akkor meséltem el neki mi is az a Naruto és ezt már úgy adta vissza, hogy 10 farkú fóka, később görény. Vicces, hogy ma az egyik legnagyobb rajongója :D
      Lilly-Rose nem az animék és játékok szerelmese, Ő a zené-é és a véres horror-é, ahogy Ő is mondja. De Yasmintól még kapunk hasonló megszólalásokat :D

      Törlés
    2. Yasminnak már csak Pewdiepie kéne... :D
      Amúgy LoLozol?? Hányadik szinten vagy? Ki a kedvenc hősöd? Pentakill-od volt már? (Az olyan jó, nekem volt már:)) Mi a nickneved? Furán hangzik, de kocka vagy?
      Kérlek válaszolj a rohamkérdéseimre!!! :DD

      Törlés
    3. Soha sem említettem, hogy nem nézi ;)
      Igen, lolozok, de csak nagyon, nagyon ritkán, mivel mióta bekötötték az új netet képtelen vagyok játszani, mert laggolok, ledobál stb. Szóval csak a tizenvalahanyadik szinten vagyok, már nem is emlékszem melyiken xD És úgy nincs kedvencem, vagyis a távolsági harcosokból mindenki. De ha választanom kell, talán Ahrit mondanám, de nagy kedvencem még Annie is :D
      Eddig két Pentakillem volt, egy Katarinával, egy pedig Morganával. Utóbbival véletlenül jött össze, mert a többiek lesebezték az ellenséget, én meg mindet megöltem... fú de utáltak utána xD
      ZafiraXD a nevem, de meg ne kérdezd, hogy honnan jött, mert halvány lila, de még más színű gőzöm sincs róla xD És ráfoghatjuk. Egész nap a gép előtt ülök, már amikor nem dolgozom vagy suliban vagyok és vagy játszok, vagy animét nézek, vagy írok. :D

      Törlés
  7. Bocs ha rosszul veszed, de megszeretnék kérdezni ezt-azt;

    Mikor raksz fel új részt??? Már a kiakadás szélén állok!! Hallod a nyikorgást? Ez a nyikorgás csak annyit jelen, hogy visszatudom tartani magamat, de nem sokáig!!!

    Segíts rajtam Tori! Vagy olyan ember, aki blogot ír és 8 résznél több van neki!!!!!

    Ja és még egy kérdés! Mit tegyek, ha elhagyott az ihletem?!?!?!?! Mindent próbáltam! Más blogokat olvastam, zenét hallgattam, stb. Létszíves válaszoljon aki tud jó "gyógyszert" erre a "betegségre"!!!

    By; Bella

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Ne haragudj, hogy ennyit késik az új rész, de a gépem megadta magát és valahogy eltüntette a más majdnem kész részt. Hát igen, örültem neki, megcsillogtattam szókincsem legjavát, de nincs mit tenni, újra kell írnom. Ez még nem is lenne baj, de most dolgozok, reggel 6-tól este 6-ig, de ezzel is nagyon sok energiám elmegy. Sőt, most egy rendezvény keretein belül versenyre is jelentkeztünk négy barátnőmmel, aminek a lényege, papírból vagy fából kell ruha. Most azzal dolgozunk. Emellett szombaton hosztesz leszek egy itteni rendezvényen, így legkésőbb csak vasárnap tudom bepötyögni az új részt, ám úgy néz ki, akkor vendégeink lesznek. Hidd el, én sem örülök neki, de mindent megteszek :/

      Nos, nekem általában segít a zene és az olvasás. Ezt néha összekombinálom és lyrics-eket olvasok. Néha a szöveg megfog. Ha az nem megy, akkor leülök animét/sorozatot/filmet nézni és az is megtudja hozni. Emellett ha történik valami vicces velem, akkor néha elhatározom, egy életem, egy halálom, ez a blogomba kerül! De néha kérek segítséget barátnőmtől. Illetve képeket is nézegetek és ha találok egy jót, akkor elgondolom hogy tudnám beleszőni a történetbe. Sajnos nekem is van néha ihlethiányom, sőt, elég sokszor, de szerencsére ez a veszély nem fenyegeti ezt a blogom, már megvan mi lesz a végkimenetel, csak papírra... vagyis word dokumentumba kell vetnem :)

      Remélem segítettem!

      By; Tori

      Törlés
  8. Ha igazán egyedi szülinapot rendeznél otthon a gyermekednek, akkor ajánlom a LogiKoffert.
    A LogiKoffer egy izgalmas logikai kincskereső csapatjáték elvitelre. Ideális szülinapi játékprogram kisiskolás gyerekeknek. http://www.logikoffer.oldalunk.hu

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm a remek szülinapi zsúr ötletet. A Logikoffer egy remek logikai kincskereső játék, a gyerekek imádták. www.logikoffer.hu

    VálaszTörlés